Egyéni vállalkozás indítása 7 lépésben: Hol? Hogyan? Mit? [2022]

júl 22, 2020 | Vállalkozás

Rugalmas munkaidő, kötetlen munkavégzés, lehetőség a robbanásszerű növekedésre, szabadabb életforma. Ki ne szeretné elérni ezeket a mai világban már-már kiváltságnak számító célokat? Pedig a megoldás a szemünk előtt lebeg: egyéni vállalkozás indítás.

No persze ne gondoljuk azt, hogy holnaptól már milliókat fogunk keresni anélkül, hogy erőfeszítéseket kellene tennünk érte. Manapság sokan azonosítják egymással a vállalkozás és a gazdagság fogalmát, teszem hozzá, hibásan. Igaz, a vállalkozói életmód lehetőséget ad nagyobb, esetenként jóval nagyobb vagyoni tulajdon felhalmozására és igen, a legtehetősebb emberek nagy százalékban vállalkozók, cégtulajdonosok, vagy befektetők, de egy vállalkozásra sosem egy adott időpillanatra vonatkozóan kell tekinteni, mintsem inkább egy hosszú és kitartó folyamat eredményeként.

És hogy mi a szép ebben a folyamatban? Az, hogy már az elejétől kezdve – a saját hozzáállásunktól függően – megkapjuk a fentebb ígért kiváltságok nagy részét, hiszen azzal foglalkozunk amit szeretünk csinálni, nem azzal amit mások mondanak, vagy elvárnak tőlünk, illetve akkor, ott és úgy dolgozunk ahogy szeretnénk.

Ebben a cikkben összegyűjtöttük neked, hogy mi az a 7 lényeges pont, melyek megértése feltétlen szükséges saját egyéni vállalkozásod elindításához, illetve további hasznos információkat, mint például az adózási lehetőségek, járulékos költségek és az igényelhető támogatások.

Kinek és miért jó az egyéni vállalkozás?

Magyarországon a vállalkozási formák közül a legegyszerűbben létrehozható és egyben a legalacsonyabb induló költségekkel járó vállalkozási forma az egyéni vállalkozás, így ideális lehet azok számára, akik először vágnak bele a vállalkozói tevékenységbe, illetve azok számára is, akik először tesztelnék ötleteiket, mielőtt nagyobb, bonyolultabb vállalkozási formába kezdenek.

Magyarországon gyakorlatilag minden 18. életévét betöltött Magyar, vagy Uniós állampolgár lehet egyéni vállalkozó, aki az alábbi kizáró tényezők egyikébe sem tartozik:

  • Aki már egy egyéni cég tagja, vagy egy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja,
  • Aki korlátozottan cselekvőképes,
  • Aki korlátozottan cselekvőképtelen,
  • Aki szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (illetve amíg ez alól nem mentesül),
  • Akit a közéleti, illetve a nemzetközi közéleti tisztasága elleni, gazdasági, vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (illetve amíg ez alól nem mentesül).

Egyéni vállalkozás indítása 7 pontban

Az egyéni vállalkozásod elindítása egy viszonylag egyszerű, online is elvégezhető, néhány lépésből álló folyamat eredménye. Az egyes lépéseknél kitérünk a fontosabb lehetőségre és bemutatjuk a választások közötti fontosabb eltéréseket, illetve kapcsolódó hasznos információkkal és további olvasmányokkal látunk el téged.

1. Ügyfélkapu, Webes Ügysegéd

Egyéni vállalkozásunk elindításának legegyszerűbb módja az online ügyintézés, melyet ügyfélkapus azonosítónk segítségével tudunk elvégezni. Természetesen lehetséges személyes ügyintézés is – ezt az okmányirodában tehetjük meg -, ha pedig nem rendelkezünk ügyfélkapuval, akkor azt szintén az okmányirodában, vagy a kormányablakban tudunk igényelni. Ügyfélkapus azonosítónk kiváltása egyébként több szempontból is hasznos dolog, hiszen nem csak a vállalkozásunkhoz, de a személyünkhöz kapcsolódó fontos ügyintézéseket könnyebben, online felületen tudjuk majd végezni.

Az egyéni vállalkozás elindítását ügyfékapus hozzáférésünk birtokában a Webes Ügysegéden keresztül tudjuk kezdeményezni.

 

2. Székhely és tevékenység

Székhely

Székhely tekintetében az egyetlen lényeges pont, hogy az adott ingatlan tulajdonosai és haszonélvezői is személyünk legyen. Amennyiben az ingatlan nem a mi tulajdonunk, vagy a mi tulajdonunk, de más a haszonélvező, akkor szükségünk lesz egy hozzájárulásra az ingatlan tulajdonosától, vagy a haszonélvezeti jog jogosultjától. A Székhelyhasználat Jogcímét Igazoló Okirat ezen a linken érhető el, ezt az imént részletezett esetekben szükséges kitöltetni a szükséges személyekkel, majd beadni a vonatkozó hatóságnak.

A székhely bejelentéséhez kapcsolódó fontosabb információk:

  • Ide érkeznek a vállalkozó levelei, az adóhatóság előzetes bejelentés nélkül ellenőrzést végezhet a választott székhelyeden, ahol például azt is megnézi, hogy kint van-e a vállalkozói névtábla az ajtón, kapun, postaládán, kapucsengőn,
  • A székhely jellegétől függően többletkiadást jelenthet, ha vállalkozó van bejelentve az adott címre,
  • Az iparűzési adó (IPA) díja eltérő lehet településenként, így ennek mindenképp nézz utána.

Amennyiben nem rendelkezel a fenti kritériumoknak megfelelő ingatlannal, vagy csak valamilyen okból kifolyólag nem szeretnéd azt megadni vállalkozásod székhelyeként, lehetőséged van székhelyszolgáltatás igénybevételére is. Ezt általában könyvelőirodák biztosítják, de vannak erre külön szakosodott cégek is. A székhelyszolgáltatás persze nem ingyenes, így ha ezzel a lehetőséggel élsz, kalkulálnod kell ezzel a kiadással is (lásd lentebb a költségek résznél).

Tevékenység

Egyéni vállalkozásunk létrehozásához meg kell adnunk, hogy milyen gazdasági tevékenységeket fogunk végezni annak keretében. Ez lehet egy, vagy több különböző gazdasági tevékenység és a későbbiek során a lista bármikor módosítható. Fontos megjegyezni, hogy vannak olyan gazdasági tevékenységek, melyek engedélykötelesek. Ebben az esetben az egyéni vállalkozónak, vagy az egyéni vállalkozás alkalmazottjának rendelkeznie kell a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges engedéllyel. Az engedélyköteles gazdasági tevékenységek listáját itt érheted el.

Ezen felül vannak olyan gazdasági tevékenységek, melyek törvényi korlátozások miatt nem végezhetőek egyéni vállalkozás keretein belül:

  • Mezőgazdasági őstermelői tevékenység
  • Ügyvédi tevékenység
  • Közjegyzői tevékenység
  • Egyedi szabadalmi ügyvivői tevékenység
  • Önálló bírósági tevékenység
  • Szolgáltató állatorvosi tevékenység

3. Adózási forma, alanyi adómentesség

Magyarországon egy egyéni vállalkozó alapvetően 3 különböző adózási formából választhat:

  1. KATA szerinti tételes átalányadózás
  2. Személyi jövedelemadó szerint tételes költségelszámolás
  3. Személyi jövedelemadó szerint átalányadózás

Induló vállalkozások esetében általában a legoptimálisabb, legköltséghatékonyabb és legegyszerűbb adózási forma a KATA szerinti átalányadózás, így cikkünkben ezt az adózási formát és annak lehetőségeit, valamint korlátait mutatjuk be részletesen. Ugyanakkor vannak esetek, mikor a megfelelő, vagy szükséges választás nem a KATA szerinti adózás, így az adózási forma kiválasztásának tekintetében mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni, hiszen ez alapvetően fogja befolyásolni vállalkozásod működését.

Az egyéb, egyéni vállalkozókra vonatkozó adózási formákról a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara oldalán egy rövid videón és leíráson keresztül tudsz tájékozódni ezen a linken.

KATA, vagy nem KATA? Ez itt a kérdés…

Szerintem nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy az első gondolatod az volt, hogy: “a KATA-s vállalkozás az a vállalkozás, akinek havonta 50.000 Ft-ot kell fizetnie az államnak és le is tudott mindent”. Ez amolyan szállóige lett manapság, és tulajdonképpen igaz is, meg nem is. A fenti mondatot annyival egészíthetjük ki, hogy az állam felé fizetendő terhek mértéke lehet kevesebb és több is az alábbiak szerint:

  1. KATA szerinti tételes adózás, abban az esetben, ha a vállalkozás mellékállásnak minősül: amennyiben legalább heti 36 órás bejelentett állásod van, amit nem szeretnél felmondani, másodállásban is elindíthatod a vállalkozásodat, ebben az esetben csak 25.000 Ft adót kell fizetned havonta,
  2. KATA szerinti tételes adózás főállású vállalkozóként: ilyenkor alapvetően a már fent ismertetett 50.000 Ft adót kell fizetned havonta,
  3. KATA szerinti tételes adózás emelt díjfizetéssel: a nyugdíj szempontjából lehet érdekes, mivel ebben az esetben a járulékalapod magasabb lesz, a fizetendő adó mértéke 75.000 Ft havonta.

Azt már tudjuk, hogy milyen mértékű adóterhet kell fizetnünk az állam felé, most nézzük meg mi mindent foglal magában ez:

  • Személyi jövedelemadó,
  • Osztalékalap után fizetendő adó,
  • Társasági adó,
  • Járulékok,
  • Egészségügyi hozzájárulás (TB),
  • Szociális hozzájárulási adó (nyugdíjjárulék),
  • Szakképzési hozzájárulás.

Ha tisztában vagyunk azzal, hogy alkalmazottként mennyit fizet utánunk munkaadónk ezekre a tételekre, láthatjuk, hogy a KATA adózás rendkívül kedvező számunkra ebben a tekintetben, ugyanakkor ne essünk abba a hibába, hogy nem kalkulálunk egyéb költségekkel is, hiszen, mint minden vállalkozás esetében az egyéni vállalkozásnak is lesznek további rendszeres költségei (lásd lentebb).

Kinek való a KATA és kinek nem?

Röviden, tömören a KATA azoknak előnyös, akiknek árbevételükhöz képest alacsony kiadásaik vannak.

A havi rendszerességű tételes adóval 12 millió forintos éves árbevételig válthatod ki a járulékaidat, ezen a kereten felül már 40%-os adóterhet kell fizetni a többlet bevételre, így tehát mindenképpen érdemes folyamatosan nyomon követni a kiszámlázott tételeket és ha megközelíted ezt a határt, konzultálni szakemberrel. Ha az előzetes becsléseid alapján ezt a határt éves szinten jelentősen túl fogod lépni, érdemes elgondolkodni más adózási forma választásán.

Sokan elfeledkeznek arról, hogy a KATA szerinti tételes adózás egy időarányos adózási forma, azaz a kedvezményes adóterhek a vállalkozás jogszerű működésének éven belüli időtartamától is függ. Például, ha vállalkozásunk február 5-től július 17-ig tevékenykedett a tárgyévben, akkor a kedvezményes adózás 6 hónap x 1.000.000 Ft/hó, azaz 6.000.000 Ft árbevételig lehetséges, az e felett keletkezett árbevételre a 40%-os adóteher vonatkozik.

Kevésbé fontos, de megjegyzendő kiegészítés az is, hogy a vonatkozó, havonta fizetendő adóterhet minden megkezdett naptári hónap után kötelesek vagyunk megfizetni, azaz ha valaki a hónap utolsó napján kezdi meg pályafutását KATA-s egyéni vállalkozóként, neki is be kell fizetnie az adott hónapra vonatkozó összeget.

Alanyi adómentesség

Az alanyi adómentesség egy olyan adókedvezmény, amely induló, illetve kisvállalkozások számára nyújthat kedvező feltételeket és egyszerűbb adminisztrációt. Lényege, hogy évi 12.000.000 Ft árbevételig a vállalkozó nem tartozik ÁFA fizetési és bevallási kötelezettséggel az állam felé. Ez magában foglalja azt is, hogy a vállalkozás költségei után sem tud ÁFA-t visszaigényelni, ellenben jóval egyszerűbbé válik tevékenységének könyvelése. Amennyiben alanyi adómentességet választasz, vevőidnek adómentes számlát állítasz ki.

Az elemzésközpont oldalán található erről szóló cikk szemléletes példáján keresztül az alanyi adómentesség működése:

Általános esetben egy nem alanyi adómentes vállalkozás esetén a termék, szolgáltatás nettó árához hozzáadódik az áfa. Például egy 27%-os áfakulcs alá tartozó termék, vagy szolgáltatás esetén ha a termék nettó ára 10.000 Ft, akkor a bruttó, vevő által megfizetett ár 12.700 Ft lesz.  A fenti módon, a vevő által megfizetett áfa nem a vállalkozás tulajdona, azt be kell fizetnie a NAV felé, de a teljes képhez hozzátartozik, hogy a költség számlákon levő áfa levonható a befizetendő összegből. Ha például egy áfás vállalkozás 5000 Ft-os nettó, azaz 6350 Ft-os bruttó áron vásárol meg egy terméket, amit a vevőnek értékesít 10.000 Ft-os nettó és 12.700 Ft-os bruttó áron, akkor a fizetendő áfa 2700 Ft -1350 Ft, azaz 1350 Ft lesz. Általánosságban tehát elmondható, hogy minél kisebb a terméken az árrés, annál kisebb lesz a társaság által befizetendő áfa.

Ha a fenti példánál maradunk, akkor egy alanyi adómentes vállalkozásnak a 10.000 Ft-os termékre nem kell 27%-os áfát felszámítania, így ha 10.000 Ft-ért árulja, akkor az áfás céggel szemben versenyelőnye lesz, főleg magánszemély vevők esetén. Cégek, áfás vállalkozások az alanyi adómentes vállalkozótól történő vásárlás esetén nem tudják az áfát elszámolni (nem lesz a számlán áfa), így nekik gyakorlatilag mindegy, hogy 10.000 Ft-os áron, vagy 12.700 Ft-os áron vásárolnak, melyből 27%, azaz 2700 Ft áfa visszaigényelhető. A másik lehetőség, hogy az alanyi adómentes vállalkozás is 12.700 Ft-ért árulja a terméket. Magánszemély számára mindegy lesz, hogy az alanyi adómentes vagy áfás vállalkozástól vásárolja meg a terméket, mivel áfát nem tud visszaigényelni. Ugyanakkor cégek, áfás vállalkozások valószínűleg nem az alanyi adómentes vállalkozástól fognak vásárolni, mivel a 12.700 Ft-os áron nem lesz áfa, amit visszaigényelhetnek.

Tehát az alanyi adómentesség azok számára előnyös akik:

  • Megrendelőinek többsége NEM ÁFA körös
  • Alacsony költségek mellett végzik tevékenységük, tipikusan szolgáltatást nyújtó cégek
  • Nagyobb árréssel dolgoznak
  • Nem alacsony ÁFA tartalmú termékeket forgalmaznak

4. Adószám, bankszámla

A vállalkozás működtetéséhez szükségünk lesz annak adószámára (nem a saját adóazonosító jelünk), melyet az egyéni vállalkozási kérelem jóváhagyását követő tájékoztató levélben fogunk megkapni.

Alanyi adómentes egyéni vállalkozás keretein belül nem kötelező vállalkozói bankszámlát vezetni, ugyanakkor viszont célszerű, hiszen így jól láthatóan el tudjuk különíteni a magán és vállalkozás jellegű bevételeinket és kiadásainkat. Fontos viszont, hogy ha átlépjük az alanyi adómentesség éves árbevétel határát és átkerülünk ÁFA körös adózásba, akkor kötelező vállalkozói számla nyitása és a mulasztás esetén komoly pénzbüntetésekkel lehet számolni!

5. Kamarai tagság

Vállalkozások részére kötelező a kamarai tagság, így regisztrálnunk kell a székhelyünk szerinti Kereskedelmi és Iparkamara alá. Lényeges, hogy a regisztrációt minél hamarabb végezzük el, mert ezt kötelesek vagyunk megtenni a vállalkozás alapításától számított 5 napon belül! A kamarai tagság éves díja 5000 Ft.  A területi kamarákat itt találjuk.

A regisztráció menete lépésekben:

  1. https://mkik.hu/vallalkozoi-regisztracio oldalon a bal oldali menüből válaszd ki a “gazdálkodó szervezetek regisztrációját”.
  2. A következő oldalon kattints a zöld szövegre, így átkerülsz a kamarai regisztrációs rendszer oldalára.
  3. Add meg az adószámodat (a vállalkozás adószáma!).
  4. Töltsd ki a szükséges adatokat. A bankszámlaszám kitöltésénél arra figyelj, hogy erről kell majd a kamarai hozzájárulást átutalnod.
  5. Ha minden kérdésen végigmentél, akkor ki kell majd nyomtatnod a regisztrációs adatlapot és be kell küldeni a feltüntetett címre, valamint az oldalon megjelenő bankszámlaszámra az utasításoknak megfelelően át kell utalni a kamarai hozzájárulás összegét (5000 Ft).

6. Iparűzési adó

Egyéni vállalkozás indítása után a székhely szerinti önkormányzatnál kötelesek vagyunk vállalkozásunkat bejelenteni iparűzési adó alá, melyet a vállalkozás indítási adatlap leadásától számított 15 napon belül meg kell tennünk. Ezt a székhelyünkhöz tartozó önkormányzat weboldalán található “Iparűzési adó „Bejelentkezés/Változás bejelentés” adatlapon keresztül tudjuk megtenni. Az adatlapot kinyomtatva, kitöltve és aláírva vissza kell küldenünk az Önkormányzat Adó Ügyosztályának címezve. Egyéni vállalkozásnak évente kell iparűzési adóbevallást beadnia, kivéve ha az egyéni vállalkozás KATA szerinti tételes adózási formában működik. Az iparűzési adó alá történő bejelentkezés és annak megfizetése évente ebben az esetben is kötelező, de az IPA számítási módját 3 lehetőség közül választhatjuk meg.

7. Számlázás

Az egyéni vállalkozásod működésének egyik legfontosabb pontja a számlázás lesz, melyet végezhetsz papír alapon, kézzel, számlatömb használatával, vagy elektronikusan, erre szakosodott online számlázó szoftverek segítségével, például a Billingo, vagy a Számlázz.hu számlázó rendszerét alkalmazva.

Amennyiben kézi számlázást választasz fontos tudnod, hogy a kiállított számlákon minden esetben szerepelnie a neved mellett a “KISADÓZÓ” megnevezésnek, továbbá, hogy ha a kiállított számla ÁFA tartalma meghalad egy bizonyos összeget, köteles vagy azt jelenteni az adóhatóság felé, ráadásul a kiállított számlákat egyénileg kell vezetned és 8 évig meg kell őrizned őket.

Az online számlázó rendszerek a kézi számlázás összes negatívumát megszüntetik és még további lehetőségeket biztosítanak számodra, rengetek hasznos funkcióval rendelkeznek, viszonylag alacsony költségek mellett (lásd lentebb), így feltétlen érdemes elgondolkodni használatukon. A számlázó programok használata további hasznos lehetőséget is megnyit számodra, például a Számlázz.hu “Autokata” szolgáltatását. Ez lényegében egy kapcsolódó szolgáltatás, mely a számlázód adatait használva folyamatosan nyomon követi alanyi adómentes- és KATA keretedet, értesít az esedékes adófizetési kötelezettségekről, jogszabályi változásokról.

Bónusz: hasznos információk

Az előző fejezetben megismerkedtünk minden fontosabb témakörrel, mely szükséges egyéni vállalkozásunk elindításához, most azonban jöjjön néhány nem elhanyagolható kiegészítő fejezet, mely segíthet szélesebb rálátást adni egyéni vállalkozásunk lehetőségeire és kötelezettségeire.

Költségek

A cikkben több helyen előfordultak már kötelező egyszeri, havi, vagy éves szintű költségek, melyeket kötelezően viselnünk kell egyéni vállalkozás indítása esetén. Ezeket a teljes átláthatóság érdekében listába szedtük neked:

  • KATA rendszeres havi adó kötelezettsége: 25.000/50.000/75.000 Ft
  • Könyvelési díj: általában 5.000-10.000 Ft/hó
  • Iparűzési adó KATA szerinti tételes adózás esetén, 3 lehetőség:
    • 50.000 Ft-os fix éves adó, amit két részletben kell kifizetni
    • A második esetben az adó alapja a nettó árbevételed 80%-a, ezután kell fizetni a 2% adót
    • A normál iparűzési adó esetén az árbevételből levonódik az anyagköltség, eladott áruk beszerzési értéke, közvetített szolgáltatások értéke, és ezután kell számolni az iparűzési adó mértékét, ami 2%
  • Kamarai tagság: 5.000 Ft/év
  • Számlázó program használata: általában kb. 2.000-4.000 Ft/hó
  • Fontos nem elfeledkezni, hogy egyéni vállalkozóként a nyugdíjad biztosításáról is neked kell gondoskodnod
  • Amennyiben igénybe veszed, a székhelyszolgáltató díja évi 18.000 Ft-tól indul
Támogatások

Szerencsére induló egyéni vállalkozásunknak nem csak költségei lehetnek, hanem komoly, nagy összegű állami támogatásokat is igényelhetünk. Az aktuális állami támogatásokról érdemes mindig naprakészen tájékozódni a GINOP oldalán. Jelenleg például ideális lehetőség lehet számodra kezdő vállalkozóként az alábbi három pályázat, melyekről részletesebb tájékoztatást az imént linkelt oldalon találhatsz:

  • Fiatalok Vállalkozóvá Válásának támogatása–GINOP-5.2.7-18
  • Álláskeresők Vállalkozóvá Válásának támogatása-GINOP – 5.1.10-18
  • Vállalkozóvá válást elősegítő támogatás (tőkejuttatás)
Egyéni vállalkozáshoz kapcsolódó fontosabb időpontok
  • Évente egyszer bevallás készítése: február 25.
  • IPA első részletének befizetése: március 15.
  • Kamarai tagdíj befizetése: március 31.
  • IPA bevallás benyújtása: május 31.
  • IPA második részletének befizetése: szeptember 15.
  • Tételes adó megfizetése: tárgyhónapot követő hónap 12-ig

A cikk elkészítéséhez ugyan legjobb tudásom és különböző szakforrások alapján készítettem el, egyéni vállalkozásod elindítása előtt mindenképpen érdemes további tájékozódás a témában, illetve erősen ajánlott könyvelői szaktanácsadás ahhoz, hogy a lehető legoptimálisabb formát válaszd vállalkozásod számára.

Remélem segítettem eligazodni neked a témában és hamarosan Te is az egyéni vállalkozók útjára léphetsz megvalósítva saját álmaid!